Összefoglaló vélemény

"A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény[1] módosításáról" címen,
T/826[2] számon benyújtott törvényjavaslatról
(A beérkezett vélemények, megjegyzések alapján átdolgozott 2. változat)

 

1.      A törvénymódosítás deklarált célja és alapindoka

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi törvény módosítása - a beterjesztő szerint - kettős célt szolgálna:

A törvénymódosítás alapindoka a tárca megítélése szerint az, hogy ennek hiányában a jelenleg érvényben lévő moratórium kényszerű feloldása esetén a 2004-ben az EU közös fajtajegyzékébe felvett és pillanatnyilag engedélyezett GMO fajták szabályozatlanul forgalomba hozhatók és termeszthetők lennének Magyarországon. Megfogalmazása szerint a nemzeti szabályozás hiányában a géntechnológiával módosított és a hagyományos növények egyidejű, egymás melletti termesztése visszafordíthatatlan fajtakeveredésekhez, és ezáltal súlyos mezőgazdasági és gazdasági következményekhez vezetne.

2.      A törvénymódosítási javaslat megítélésének szempontjai

A törvénymódosítás valamint annak indokai megítéléséhez, illetve az ezzel kapcsolatos vélemény kialakításához az alábbi szempontokat érdemes mérlegelni.

·        A magyar gazdasági, népegészségügyi és környezeti - nemzeti - érdekek egyaránt a GM fajták és technológia távoltartását indokolják.

­       A mezőgazdálkodási probléma, amelynek megoldására a szabályozás által érintett mai - a Monsanto MON 810-es fajtakörbe sorolt - fajták tartoznak, Magyarországon gyakorlatilag nem létezik, a rovarkártétel által okozott termésveszteség a kukoricában elhanyagolható. Ezt bizonyítja és egyáltalán nem véletlen, hogy az MMI fajtaösszehasonlító kísérleteiben a GM fajták nem adtak jobb eredményt, mint a kontroll fajták. Ha létezne is a probléma, az kevésbé kockázatos hagyományos nemesítési módszerekkel és a jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP: Good Agricultural Practice ) szabályainak betartásával könnyen orvosolható.

­       A GM fajták és technológia elterjedésének ökológiai következményei (a esetleges rovarkártétel elleni egyszeri vegyszeres védekezés (Dipel) hatóanyagdózisához viszonyított 1500-3000-szeres hektáronkénti rovarölő méregterhelés, a tulajdonság továbbterjedése a pollennel az ökológiai rendszerben, a génsodródás, keveredés, stb. hatásai) beláthatatlanok, az ezeket feltáró tartamkísérletek pedig szinte még el sem kezdődtek, illetve rendkívül szegényesek. Ráadásul a fajtatulajdonosok az ezek tisztázását célzó független tudományos vizsgálatokat akadályozzák, esetenként ezekhez vetőmagot sem biztosítanak. Különösen hiányoznak ezek a vizsgálatok az önálló európai Pannon biogeográfiai régióra, pedig az EU saját joganyagai ezen GM fajták régiónkénti külön-külön vizsgálatát írják elő, s az elővigyázatosság elve is ezt követeli.

­       A GM fajták és technológia élelmiszer-előállításban való alkalmazásának humánegészségügyi kockázatai rendkívül nagyok. Ilyen típusú vizsgálatok mindeddig szinte alig folytak, és a néhány eddigi - főleg állatkísérletekből származó - eredmény is inkább aggodalomra ad okot. Ráadásul a fajtatulajdonosok ezeket a vizsgálatokat is inkább akadályozzák.

­       A fizetőképes (likvid) minőségi piac mindezek következtében egyre határozottabban elutasítja az ezen fajták és technológia felhasználásával előállított élelmiszereket, sőt egyre inkább azokat is, amelyek olyan régióból származnak, ahol nem tudják garantálni GMO-mentességüket. Az elutasítottság a fogyasztók körében Európában - országoktól függően - 70-92 % között mozog. Mindezek következtében rohamosan csökken ezen régiók és termékeik versenyképessége, így a GMO-mentesség egyre komolyabb agrárpiaci versenyelőnyt jelent számunkra.

­       Magyarország sokkal inkább abban érdekelt, hogy olyan képet alakítson ki magáról, melynek vezérmotívuma a "tiszta, élő környezetből jó minőségű, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos élelmiszer-előállítás" lehet. Ezt a minőségi szerkezetváltást súlyosan veszélyezteti a GM fajták és technológiák elterjedése, a GMO-mentes státuszunk megszűnése.

­       Bár a 2005 januárjában bejelentett magyar forgalomba hozatali és termesztési tilalom[3] feloldását az Európai Bizottság kezdeményezte, ám a Bizottság 2006 szeptember 18-ai szakmai testületi ülésén a 25 tagállam képviselői az EU Bizottság kezdeményezésével szemben 15 "igen", 5 "tartózkodás" és 5 "nem" szavazati aránnyal a magyar álláspontot, vagyis a moratórium további fenntartását támogatták, tehát a Bizottság moratórium-feloldási kezdeményezése messze nem kapta meg a szükséges 2/3-os többséget.

­       Ha a tartózkodó államok közül legalább kettő nagy szavazati arányút - pl. Németországot - sikerül a magyar álláspont mellé állítani a Miniszterek Tanácsában, ahova ezek után az Európai Bizottság kezdeményezése kerül, akkor az ebben a testületben 30-90 napon belül - azaz még karácsony előtt - várható végszavazáson le tudjuk vetetni a napirendről a moratórium feloldásának kérdését. Így mindaddig fenn tudjuk tartani a tilalmat, és ezzel GM-mentes státuszunkat, amíg az EU Bizottsághoz benyújtott védzáradékunkban megfogalmazott kételyek és kockázatok nem nyernek megfelelő kivizsgálást.

­       Ha a miniszterek tanácsában nem sikerülne a moratórium fenntartása melletti 2/3-os többséget megszereznünk, úgy a kérdés ismét visszakerül a Bizottsághoz, aki a végső döntését 30-60 napon belül meghozza. Ha ez is a moratórium feloldására szólítana fel bennünket, úgy további 30 nap áll rendelkezésünkre a tilalom megszüntetésére. Ez a folyamat tehát 2006 december - 2007 február végéig eltarthat.

­       Ebben a helyzetben a bejelentett moratóriumunk komolyságát kérdőjelezné meg és tárgyalási pozícióinkat rontaná, ha e vizsgálatok lezárulta előtt a komoly kockázati kérdések tisztázása nélkül, ezek ellenére megalkotnánk azt az együttélési törvényt, amely éppen a GM technológia hazai elterjesztését és egyéb gazdálkodási rendszerekkel való együttélését készítené elő.

­       Ráadásul számos bizonyíték hozható fel a mellett, hogy ilyen biztonságos együttélést garantáló rendszabályok aligha hozhatók, így a GM technológia befogadása rövid idő alatt ellehetetlenítené a minőségi agrár-szerkezetváltás alaprendszereit, az ökológiai gazdálkodást, a fontos exportágazatunkat jelentő vetőmagtermesztést és bizonyos kertészeti ágazatokat (pl. csemegekukorica-termesztést) is.

­       E kereset megalapozottsága mellett komoly jogi érvek sorakoztathatók fel.[5]

­       Ha az általában elhúzódó bírósági szakasz végén az Európai Bíróság mégis az EU Bizottság álláspontjára helyezkedne, abban az esetben az EU Bizottság ismételt felszólítását követően további 20 nap áll rendelkezésünkre a moratórium feloldására.

­       A régi moratórium feloldásával egyidőben - a görögök példáját követve - azonnal új moratóriumot is hirdethetnénk, s ezzel a folyamat újrakezdődnek.

­       Mindezzel a folyamattal jelentős időt nyerhetnénk, és ezalatt folytathatnánk azokat a vizsgálatokat, amelyek további tudományos érvekkel szolgálhatnak a moratórium fenntartása mellett.

­       A vetőmag-termesztésben eddig senki sem állapított meg szennyezettségre vonatkozó tűrési értékeket. A hímsteril-technika vagy a címerezés miatt azonban ez a keresztbeporzásra (fajtahibridek képződése miatt) legérzékenyebb termesztési forma. Idegeneléssel a probléma nem oldható meg, hiszen a GM-szennyezés a növényen szabad szemmel nem állapítható meg. Éppen ezért Európa második legjelentősebb kukoricavetőmag-termelőjeként a készülő koegzisztencia-szabályozás az izolációs távolságot tekintve aggályos.

­       Az ökológiai gazdálkodásban a GM-fajták okozta szennyeződéssel kapcsolatban a zérótolerancia elv van érvényben. Az ökológiai termesztők számára a szabályozás jelenlegi formája nem biztosít megfelelő garanciákat.

­       A fajtatulajdonosok (Monsanto és Pioneer) megtagadják a független környezettudományi kutatóhelyekkel való együttműködést, s így lehetetlenné teszik ezeknek a kutatásoknak a folytatását. A készülő törvénymódosításban nincs semmiféle garancia arra, hogy a Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóságnál letett vetőmagalapból a Hatóság és Szakhatóság független vizsgálókat jelöljön ki, akikkel a fajtatulajdonosok együttműködése kötelező. Pusztán adminisztratív úton a környezet- és élelmiszerbiztonsági hatások nem ellenőrizhetők.

­       Egy esetleges moratórium-felfüggesztés után a MON 810-es vetése 2007-től lehetővé válik. Bevezető áron kínálva a takarmánykukorica-termesztők, saját céljaikra esetleg termeszteni fogják. Hazánkban ekkor meg kell oldani a környezettudományi jellegű, hosszú távú monitorozást. Sem ennek kerete, sem ennek törvényi szabályozása (a fajtatulajdonos kötelezése az együttműködésre) nem alakult ki.

­       Esetleges kibocsátás után a nem GM-piacokon értékesítők árait megemeli a tisztaságot bizonyító, akkreditált laboratóriumban végzendő vizsgálatok költségei. A GM-termék eközben azonos árban maradva a takarmánypiacot elfoglalhatja. A GM-fajtatulajdonosok extraprofitját valamint a fajtahasználók kötelező ökológiai és gazdasági kockázati adóbefizetéseit kell a monitorozás, minőség-ellenőrzés és kártérítési alap létesítésére fordítani. A megoldást a koegzisztencia-szabályozás részévé kell tenni, erre azonban a jelenlegi törvénymódosítási normaszövegben utalás sem történik. Pedig pl. Dániában 100 dán korona letétet kell fizetni a GMO terület minden hektárja után, vagy pl. Luxemburgban igen szigorú felelősségi szabályokat hoztak a károkozó 8 naptól 6 hnapig terjedő börtönbüntetéssel és/vagy 250 000-750 000 euró pénzbüntetéssel sújtható, valamint kimondható a törvénysértés tárgyát képező javak és a törvénybe ütköző módon képződött nyereség elkobzása. De más országokban is - ahol a koegzisztencia törvényt már elfogadták - ennek része a felelősség, kártérítés és kompenzáció szigorú szabályozása.[6] Ezek az intézkedések e veszélyes technológia elterjesztésére vonatkozóan kellő visszatartó erővel rendelkeznek.

­       A törvénytervezet a GM technológiát alkalmazni szándékozó számára azt írtja elő, hogy a pufferzónán belüli földtulajdonosoktól illetve földhasználóktól kell csupán írásos hozzájárulást kérnie. Ha azonban a termesztési engedélyt kérelmező birtoka olyan méretű, hogy azon belül is biztosítani tudja az előírt minimális izolációs távolságot, úgy senkitől sem kell semmiféle hozzájárulást kérnie, vagyis úgy hozhat létre egy veszélyes üzemet, hogy ahhoz sem a szomszédjai, sem a helyi közösség, a település hozzájárulására nincs szüksége. Ez alkotmányos alapjogokat is érint és sérthet, így - mint betervezett joghézag - elfogadhatatlan.

­       Európaszerte számos régió, város és falu nyilvánította magát GM-mentes övezetté, vagy indította el ennek folyamatát (pl. Franciaországban 21-ből 14 régió és több mint 1000 település, Görögországban 54-ből 53 prefektúra, Nagy-Britanniában 44 megye, Olaszországban több mint 500 város, Ausztria valamennyi tartománya, Lengyelország 16 régiójából 15, Magyarországon a Nyugat-Dunántúli (2005. február 24.) valamint a Dél-Dunántúli (2005. december 22.) régió illetve több mint 100 település)[7]. Erre a koegzisztencia törvénynek reflektálnia kell, és meg kell határoznia azokat a speciális szabályokat, amelyek az ilyen települések és régiók területén GM-technológiát és -fajtákat alkalmazni szándékozókra vonatkoznak. Erről a szabályozás említést sem tesz.

­       Az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság nem alakult meg. A genetikailag módosított élelmiszerek világszerte vitatott táplálkozástani és gasztroenterológiai problémáinak hazánkban nincs gazdája. A KÉKI és a MÉBIH hozott létre tanácskozó testületeket, de hazánkban csak laboratóriumi ellenőrzés folyik (OÉTI), míg az emlősökön végzett táplálkozástani és takarmányozástani vizsgálatok el sem kezdődtek, mivel a KÉKI számára a Monsanto nem biztosított vizsgálati anyagot.

­       Az FVM felügyelete alatt működő Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóság jogkörébe tartozik a genetikailag módosított fajtacsoportok engedélyezése. Az EU jelenlegi engedélyezési procedúrája szerint a módosított fajták gazdasági hasznát a fajtatulajdonosok más területeken végzett vizsgálataikkal támasztják alá. Ez esetenként nem illik a hazai viszonyokra, amint azt a kukoricamoly hazai csekély kártétele is mutatja. Az ebbéli elhatározás azonban sokkal inkább Uniós, mint tagországi szinten történik. A döntés nemzeti karakterét a környezettudományi vizsgálatok adhatják meg, amennyiben a Pannon-medencei biogeográfiai régióban elvégzett környezetbiztonsági vizsgálatok nélkül az itt élő - kitüntetetten a védett - fajokra vonatkozó megnyugtató vizsgálati eredmények hiányában az EU általános engedélye megtagadható. A Mezőgazdasági Géntechnológiai Hatóság tehát a környezetvédelmi tárca érdemi irányítása alá kell, hogy kerüljön, hiszen a lényegi és speciális megítélésre itt kerül sor.

­       Javasoljuk a 21/D. § (6) bekezdés mellőzését. A PTK 345-346. §-aiban foglaltak ui. kétségtelenné teszik, hogy a GM-növények köztermesztése, mint fokozott veszéllyel járó tevékenység váltja ki a fajtatulajdonos objektív kártérítési felelősségét. Mentesüléséhez neki kell bizonyítani (reá hárul a bizonyítási teher), hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ehhez a felelősségi szabályhoz képest jogilag irreleváns, hogy a károsult - jelen esetben a puffer zónán belüli földtulajdonos vagy földhasználó - írásban hozzájárult a GM-növény termesztéséhez. Ez csak államigazgatási előfeltétele a tevékenység megkezdésének, de nem beleegyezés a károkozásba! Ha elfogadjuk a jelenlegi (6) bek. szövegét (t.i. ha a károsult a 21/C. /1/ és /2/ szerinti írásos hozzájárulást adott a GM-növény termesztéshez), úgy megszűnik a károkozó objektív felelőssége. Ez azt jelenti, hogy csak akkor felel a termesztő az okozott kárért objektív (pusztán az okozáson alapuló) helytállással, ha nincs érvényes engedélye a köztermesztésre. Ezt viszont a törvény sem engedi meg. Valójában a /6/ bek. kizárja a fajtatulajdonos tárgyi felelősségét, ami merőben ellentétes az általa végzett, fokozottan veszélyes tevékenységgel, így a hazai joggal.

A GM-fajtákkal és -technológiákkal kapcsolatos számos további tudományos és gyakorlati kérdés és aggály is felmerül, melyekkel kapcsolatban a különböző tudományterületek képviselői a GMO-Kerekasztal dokumentumai között számos összeállítást tettek közzé[8]. Ezekkel azonban a jelenlegi törvénytervezet egyáltalán nem foglalkozik.

3.      A törvénymódosítási javaslattal és a helyzet megítélésével kapcsolatban képviselhető álláspont és a javasolható stratégia.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága 2006. október 3-ai ülésén első helyen kijelölt bizottságként megvitatta[9] a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslatot, és azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva 0 igen, 13 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett általános vitára nem ajánlotta (T/826/1).

Ugyancsak általános vitára alkalmatlannak tartotta a törvénytervezetet az Egészségügyi (1 igen, 12 nem, 5 tartózkodás) (T/826/4) valamint az Emberi jogi bizottság (9 igen, 8 nem, 2 tartózkodás) (T/826/5) is.

Az Európai ügyek bizottsága ugyanakkor 11 igen és 2 nem szavazat mellett a tervezetet általános vitára ajánlotta (T/826/2).

A Környezetvédelmi bizottság - bár a törvényjavaslat általános vitára bocsátását 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta, ám - kérte a Ház elnökét és a Házbizottságot, hogy a törvényjavaslat széleskörű összefüggéseinek megvizsgálása és megvitatása érdekében annak általános vitáját a 2006. október 9-10-ei ülésnapokon ne zárják le  (T/826/3).

A Gazdasági és informatikai bizottság október 4-ei ülésén a tárgyalást megkezdte, ám az eltérő bizottsági álláspontok ismeretében további egyeztetést tartott szükségesnek, és döntését az október 11-ei bizottsági ülésre halasztotta.

A törvénytervezet általános vitáját a Házbizottság a Parlament október 16-17-ei ülésnapjaira napirendre tűzte.

 

 

Gödöllő, 2006. október 10.

 

 

 

Dr. Ángyán József

egyetemi tanár. országgyűlési képviselő

 

 

Jelen összeállítás a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=184 internetcímen érhető el.



[1] A törvény szövege elérhető a https://www.nakp.hu/download/1998_XXVII_tv_gentech.doc internetcímen

[2] A törvényjavaslta szövege elérhető a http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=38&p_izon=826 és a https://www.nakp.hu/download/T00826.doc internetcímen.

[3] A moratóriummal kapcsolatos, 2005. január 20-ai keltezésű bejelentés dokumentumai a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=176 internetcímen érhetők el.

[4] Az ezzel kapcsolatos összeállítás a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=182 internetcímen érhető el.

[5] Az ezzel kapcsolatos összeállítás a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=177 internetcímen érhető el.

[6] Az ezzel kapcsolatos összeállítás a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=182 internetcímen érhető el.

[7] Az ezzel kapcsolatos összeállítás a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=182 internetcímen érhető el.

[8] A GMO-Kerekasztal eddigi 8 tanácskozásának anyagai a Védegylet (http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=68&page=1) , a Greenfo (http://www.greenfo.hu/talalatok.php?keres=gmo), valamint a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet által szerkesztett NAKP (https://www.nakp.hu/news.htm) honlapokon érhetők el.

[9] Az ezzel kapcsolatos összeállítás a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=183 internetcímen érhető el.

Ezt a dokumentumot a tanulmány szerzője, Dr. Ángyán József egyetemi tanár külön írásos engedélyével tettük közzé.

www.webwall.hu